Édes élet vagy édes méreg?
A cukor édes méreg?
A cukor életerőt, energiát ad, de a finomítás során elveszíti minden tápértékét, rost, vitamin és ásványi anyag tartalmát. A fehér cukor 99%-ban a szacharóz nevű szénhidrátból épül fel, nádcukorból vagy cukorrépából állítják elő. A cukorrépát először kilúgozzák, majd az így kapott levet mésszel tisztítják. Tisztítás után savval fehérítik, majd bepárolják és kristályosodásig főzik. Ezután finomítják és megint fehérítik. (kénsavval!)
A finomított cukor gyorsan és nagy adagokban kerül a vérkeringésbe, ami megterheli a gyomrot, a hasnyálmirigyet pedig inzulintermelésre ösztönzi. Az inzulin segíti a cukor felvételét a sejtekben, leviszi a vércukorszintet, ami éhségérzethez vezet. A hasnyálmirigy kimerül az újabb és újabb inzulintermeléstől, a feleslegesen bejuttatott szénhidrátok zsírrá alakulnak, amitől elindul az elhízás folyamata. Savas állapot jön létre a testben, ami felemészti a szervezet ásványi anyagait, a testből pedig eltűnik a kálcium. Szervezetünk nem tudja megemészteni a koncentrált cukormennyiséget, és a felesleg erjedésnek indul a szervezetben. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tápanyaghiány újabb evésre, illetve túlevésre ösztönöz.
A teljes ételekben található cukor lebontásából és feldolgozásából nyert energia viszont állandó és tartós.
De milyen az élet fehér cukor nélkül?
Megnyugtatásul, a finomított cukornak számtalan egészséges alternatívája létezik: a méz, a rizsszirup, az árpamaláta, a xilit, a sztívia, az eritrit és a finomítatlan cukrok. A lényeg, hogy ne finomított cukrot együnk, valamint óvakodjunk a fruktóztól és a barna cukortól is, amelyek majdnem annyi finomításon esnek át, mint a fehér cukor.
Bevallom igazi cukor- és csokifüggő voltam, mielőtt elkezdtem egészségesen étkezni. Egyetlen napot sem tudtam elképzelni a reggeli, cukorral telepakolt kávém, sőt kávéim, az ebéd utáni cukrászsüti és a naponta többszöri csoki nasik nélkül. Megállás nélkül cukorral bombáztam a szervezetem, csodálom, hogy hasnyálmirigyem így bírta a megpróbáltatásokat, alkati hajlamaimból fakadóan nekem máshol volt a gyenge pontom. Az átállás drasztikusan következett be, egy nap alatt kidobáltam az összes finomított terméket – cukrot, lisztet – a konyhaszekrényből. Hogy hiányzott-e az édes íz? Kezdetben nagyon, emiatt többször túladagoltam a szítviát vagy a xilitet, ami nagyon furcsa ízekhez vezetett, és próbáltam minél több gyümölcsöt enni. Aztán pár hónap után alábbhagyott a sóvárgás, és egy reggelen meglepő tapasztalatra tettem szert. Egy szállodai reggeli során belekóstoltam a gyümölcssalátába, és majdnem felfordult tőle a gyomrom! Tele volt cukorral! Azóta sokkal kevésbé kívánom az édességet, sok gyümölcsöt eszem, és próbálom jól megrágni az elfogyasztott teljes értékű ételeket – gabonákat, hüvelyeseket, zöldségeket -, ami kihozza természetes ízüket és édességüket. A finomított cukor elhagyásával az ízérzékelés is megváltozik, érezhetővé válik az ételek valódi íze. A magas fehérjetartalmú állati eredetű ételek kiiktatása, vagy mérsékeltebb fogyasztása szintén csökkenti a cukor iránti sóvárgást. Sokat segít a rendszeres mozgás, hiszen az elsavasodás kívánósságot válthat ki, aminek oka a mozgáshiány, az elkapkodott és túlzásba vitt evés, a sok hús és finomított élelmiszer fogyasztása. Desszert helyett gyakran fogyasztok sárgarépát, ami gyorsabban és hosszabb időre emeli meg a vércukorszintet mint a finomított cukor, de nem vált ki szélsőséges hatást. Ha édességet, desszertet készítek, akkor vagy mézet, vagy xilitet illetve sztíviát használok. A mesterséges édesítőszereket nem szeretem, mert azokat szintetikus úton állítják elő olyan anyagokból, amelyek mindegyike mérgező vagy káros a szervezet számára.
Forrás: (Forrás: Paul Pitchord, Gyógyító táplálkozás, Édesvíz Kiadó, 2009, www.edesviz.hu)
www.cukorhelyett.hu
Kérdezzétek a főnixmadarat, ha szeretnétek xilit, sztívia vagy méz beszerzési forrást!