A petefészekciszta nem a boldog nők betegsége...
Akkor keletkezik ciszta, ha a nő talált, kapott egy dolgot, ami örömet ébreszthetne benne, de nem hagyja növekedni, inkább magába fojtja. Úgy gondolja, hogy ez a valami, bármi legyen is, számára nem jó, vagy nem megléphető, esetleg külső körülmények miatt nem valósulhat meg. Ez a lelki háttér – egyik fele.
Ha jobban megnézzük, ez lehet például kreatív női energia, amit elfojt – kötelességtudatból. Lehet, hogy ez a tendencia – feláldozom magamat, az álmaimat - családi örökség, generációk óta. Ezt elvárásnak nevezik. A szent asszonyok….
Lehet meg nem élt szerelem, mert a helyzet – szintén elvárások és az erkölcsnek nevezett korlátozó szabályrendszer szerint – nem alkalmas az érzelem kiteljesedésére. De erre a hormonális rendszer fittyet hány, átáll szerelem üzemmódba, miközben az agy korlátozza ezt a folyamatot. Ha valakihez vonzódunk, a feromonjaira reagálunk. Reagál a kémiánk. És akkor küldünk egy jelzést: nem szabad! Lássuk be, ez némi ellentmondást okozhat a rendszerben.
Menzesz zavarok kezelése
A női lélek szépsége és a – férfiak szerinti – bonyolultsága mellett a cikluszavarok kezelése is szép és időnként bonyolult feladat.
A menstruáció előtti napokban fellépő tüneteket érdemes hyperösztrogén, azaz erős ösztrogén hatású és hypoösztrogén, vagyis alacsonyabb ösztrogén hatású csoportra bontani. A hyperösztrogén tünetekre jellemző, hogy a menzesz előtti napokon, akár már az ovulációtól kezdődően mellfeszülés, alhasi fájdalom, feszülés és ingerlékenység jelentkezhet, míg a hypoösztrogén eseteknél szomorú, kedvetlen hangulat és deréktáji-keresztcsonti enyhe fájdalmak léphetnek fel.
A betegség, mint metafora
Egyik kedvenc íróm Milan Kundera. Mindig szerettem a szokatlan élethelyzetekről szóló írásait, mert emocionális tartalmukkal maradandó emlékképeket hagytak bennem emberi sorsokról, a történetekből levonható tanulságokról. Azonban bevallom, sokáig eszembe sem jutott, hogy bármilyen kapcsolat létezhet a szépirodalom, mint művészet és a betegségek, illetve a gyógyítás között. Egészen addig, amíg Horváth Katalin dr. és Bóna László Homeopátiás Gyógyművészség című könyve a kezembe nem került. Korábban a homeopátiáról a köztudatban általánosan jelen lévő fogalmaim voltak, mint a hasonlósági törvény, a potenciálás, és hogy Dr. Samuel Hahnemann orvos nevéhez fűződik alap-törvényeinek rendszerbe foglalása.